Ki is vagyok?

Ha valaki is lennék,
biztosan énkednék,
Ha mester lennék,
nem kérkednék,
vagy éppen csak elrejteném,
hány tanítót járt végig
ez a személyiség.

De bizony, hogy jó "nekem",
a mester ruháját nem viselem,
így hát csak járni-kelni
egyszerűen csak tud ez lenni
így vagyunk mi.

Nincs forma amelyet őrizne,
nincs kincs mit féltene,
nincs félsz: mit gondolnak?,
nincs megvédendő fondorlat,
csak látogatni jött ez épp.

Csak látogatóban van Az s az Én
csak hagy érezze, mint egyént
mindegy minek tűnik, vagy mi az:
a személyiség úgyis porlad,
ami mégi értékes lenyomat.

Az emberiség van s táncol,
ezt a táncot a csodáló szem ha ábrázol,
nincs külömbség mesteri ruha
vagy egyszerű köntös között ...
ha tudunk róla nem hoborlat,
a választás kényszere nem szólongat,
sem a választás nélküli gondolat,
csupán könnyedén járjuk hálánkat.

Mi is a küldetésem?

Miért is vágtam bele ebbe az egészbe? Mi is ebben a küldetés? 

Úgy tűnik szeretném a meditációra inspirálni embertársaimat nem csak a tapasztalataim miatt.
Pl. izgamas lehet a következő is: A Dalai Láma azt mondta, ha ma minden 6 éves gyerek elkezdene meditálni, akkor 1 generáció alatt teljesen megváltozna a világ, egy új világban találnánk magunkat. Ez valóban hiszem, hogy különösebb erőfeszítés nélkül ez lehetséges, csak meditálni kell és az összes többi változás természetesen belőlről indulna el mindenkiben mint egyszerűbb lehetőség.
Ha tehetem, akkor megosztani és másokkal tovább mélyíteni és gyakorolni azt amit megtapasztaltam a szeretet, a jóság, az együttérzés, az alázat teljes jelenléte mellett és én magam is szívesen töltöm el ily módon az időmet... amikor nem kóválygok ez elmém zavaros világaiban.  A kegyelem és a könyörületesség, a teljes biztonság mélyebb megtapasztalásai, kilépni a kicsi énből egyszer -egyszer kitekinteni a világba. Ezzel én is gyakorlhatok veletek és tovább mélyíthetem meggyőződésemet, tanúságot tehetek amellett, amiben hiszek, ami oly mélyen átformált, vagy hozzásegített eme csodálatos dologhoz.